Kezdetben vala a gyöngy...

Ha az embernek már 1-2 évesen napi szókincsévé válik a gyöngy szó (tipegő nyelven: gag), akkor valószínű, hogy mindennap találkozik vele, sőt magával az alkotással is. Ahogy a lányom is általam a varrással, tűkkel, cérnákkal, fonalakkal.

Később az iskolai kézműves foglalkozások és otthon anyukám révén a gyöngyfűzés sodort tovább a kézművesség, kézimunka, "kreatívkodás" folyóján. Amiből valljuk meg,
sosincs kiszállás igazán, esetleg ideiglenes partraszállás. Aki foglalkozik kézimunkával vagy szeret kézzel létre hozni dolgokat, az tudja miről beszélek. :-) Útközben el-elütöttem az időmet bőrpénztárcák, tartók, tolltartók, karkötők készítésével és tucatnyi póló, nadrág, függöny batikolásával.

Aztán nagy fordulat és óriási lelkesedéssel vetettem bele magam a barátság karkötők világába és azóta sem hagynak el, csak most épp pihennek a dobozaimban.

Íme, itt vannak:







Először egy szolfézs órán láttam, hogyan mutatja meg egy lány a barátnőjének a csomózás technikáját. Aztán kellett pár év mire megkaptam a sokak által ismert
Sigrid Hennke - Marina Schories: Így készül az indián copf/Indián fonat c. szuper könyvet, amiből szinte mindegyiket megcsináltam. Volt, amelyiket saját színösszeállítással. Sok barátnőmnek adtam ajándékba és persze én is hordtam párat, szó szerint addig, amíg el nem kezdtek foszlani, vagy szakadni. Persze levehetősre csináltam, hogy tovább bírják a strapát, de pár év után elkoszolódtak és megcsúnyúltak, megkoptak. Az egyetemen egy karkötőt még rendelésre is csomóztam. :-) Azt hiszem ez volt az utolsó.
 
A karkötő szeretet vagy már-már mánia nem szűnt meg azóta sem, csak háttérbe szorult. De ha bármikor meglátok egy fonalból készült karkötőt, pl.: ilyeneket,



akkor huhogok és wow-zok és rögtön feltenném, ha a kezemben lenne. :-)) Most viszont úgy döntöttem újból készítek magamnak néhányat, pedig már kinőttem a tini korból. Lehet, hogy sokaknak furcsa, vagy talán "gáz" lenne ilyeneket hordani, vagy látni, hogy kisgyermekes anyuka ilyeneket hord, de én továbbra sem tudok betelni velük. A löketet az is adta, hogy a 2 éves lányom gyűrűt követel az ujjára... :-) Mert hogy egyetlen ékszerem most csak a karikagyűrűm. Minden mást levettem az anyai teendők miatt.


Ebben a blogban ékszerekről, DIY ékszer készítésről olvashattok. Ékszer leírásokat és útmutatókat is fogok közzétenni. 

 Remélem, nektek is tetszeni fog! Kellemes időtöltést!




Címkék: , , , , , , , ,